2008. szeptember 6., szombat

Beágyazódás folyamata


Lehet látni a beágyazódást a hőmérsékleti görbén?


Lehetnek ráutaló jelek.
:

Az egyik je lehet, ha a beágyazódás során pecsételő vérzés lép fel, kb. 7-13 nappal az ovuláció után.


Másik jel lehet, ha a hőmérsékleti görbe trifázisos, azaz három hőmérsékleti szint figyelhető meg. A hőmérséklet ebben az esetben nemcsak a tüszőrepedés után növekszik meg, hanem még egyszer, a beágyazódás után is feljebb emelkedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a szervezet még több progeszteront termel, ami tovább nyomja a hőmérsékletet felfelé. Előfordulhat az is, hogy a trifázisos görbék 4-5%-a nem terhes nőknél is megjelenik, de azért a terhesek legnagyobb százalékára jellemző!!



A legtöbb sikeres terhesség esetén a beágyazódás a tüszőrepedéstől számított 8. és 10. nap között megy végbe. A korai vetélés kockázata egyre nő, minél később megy végbe a beágyazódás. De ez nem törvényszerű, csak egy felmérés eredménye.

Mi is történik odabent?

Az egyik petefészekből kibocsátott petesejt belép a petevezeték nyílásába. Ahogy halad a méh felé (1,2 mm-t tesz meg percenként) /hogy egyem a szívét :) /, mielőtt elérné a petevezeték végét éretté válik a spermiummal való egyesülésre. Szóval most kellene gyors egy spermium :). A spermiumok 2-3 mm/perc és kb. 50 perc alatt teszik meg a 15-18 cm-es utat a petesejtig. Ha ebben az időpontban éppen nem történik szeretkezés a párocska között, még akkor is van esély hogy megfoganjon a kiscsillag, mert a spermiumok kb 3 napig is életképesek, és ott kóborolhatnak valahol a petesejt útjában, a petevezetékben. Ha nem sikerül összetalálkozni és megszeretni egymást akkor a petesejt elhal.

Ha sikerül egy spermiumnak és csakis egy spermiumnak (több nem juthat be) bejutni a petesejtbe akkor egyesül a spermium feje és a petesejt. A spermium farka leválik. Ami létrejött az a zigóta.

Ez a zigóta 5 nap múlva megérkezik a méhbe, 3-4 napig tovább fejlődik, aztán hozzá tapad a méh falához. NA MOST JÁRUNK A BEÁGYAZÓDÁS FOLYAMATÁNÁL. Ez kb. egy héttel a petesejt megtermékenyítése után kezdődik, s a 11. napra a kis teremtmény teljesen beássa magát a méh belső felszínének tápláló szövetébe.


Ha a még továbbfejlődése előtt ér a méhbe, vagy a méhfal nem elég vastag a befogadására akkor nem sikerül a beágyazódás . A sejtcsomó mindkét esetben elhal és szétesik.

Néhány ritka esetben a kicsike nem a méhfalhoz tapad, hanem a petevezetékhez vagy máshová a méhen kívül, a hasüregbe, ilyenkor beszélünk méhen kívüli terhességről, melyet veszélyessége miatt meg kell szakítani műtéttel.



Nincsenek megjegyzések: